Egykor és most (előadás részlet)

Mit vár el magától ma az ember?

A Duktus ’94 Kft. alakulása óta sok kézírás fordult meg a kezünkben. Magánszemélyek és cégek megbízásai alapján vizsgáltuk a személyiséget különböző szempontok alapján. E rövid időtávlatból is elmondhatjuk, hogy észrevettünk bizonyos – ugyan nem gyökeres, de tendenciózus – változásokat.
Akár magánszemélyről, akár szervezetről legyen szó, mind bizonyos tulajdonságokat, magatartásformákat keresett, elvárásokat támasztott magával, illetve leendő munkatársával szemben.

Mit vár el magától ma az ember?
- legyen sikeres, gazdag, ügyes, elismert, stb.

Mit vár el a munkavállalótól ma a munkaadó?
- legyen kreatív, ötletes, önálló, innovatív, stb.

Tekintsünk vissza a 30, 60 évvel ezelőtti időkre. Természetesen a kor társadalmi berendezkedése meghatározóan rányomta bélyegét az egyéni, szervezeti elvárásokra is. Az egyenlőség, egyöntetűség, a beilleszkedés, az alkalmazkodás – ez volt az elvárt magatartás.
Továbbmenve, gondoljunk vissza szüleink, nagyszüleink céljaira, elvárásaira, netán egészen a messzi múltba 100-200 évvel ezelőtti időkre. Egész európai kultúránkon végigvonul egy általános személetmód, – az önkorlátozás, önmegtartóztatás, türelem, fogadd el azt, amid van, - erkölcs parancsai.

Ma ezzel szemben gyökeresen megváltozott az elvárt magatartásforma, programja: az önmegvalósítás, az élet élvezete, a hódítsd meg a világot.

Ezt a változást tükrözi a Hankiss Elemér: „Proletár reneszánsz” című könyvéből idézett táblázat, amely a hagyományos európai és a késő huszadik századi kultúra alapértékeit, magatartásformáit, eszméit állítja szembe egymással.

Üdvözöljük Honlapunkon

Ismerje meg szolgáltatásainkat