Egy kis muníció a kezdetekhez

Gyakorlati útmutató az álláskereséshez

Cselekedni!
Az álláskeresésnek ez a kihagyhatatlan szakasza. Az első teendő az önéletrajz megírása. A CV elkészítéséhez számtalan hasznos tanácsot találhattok az interneten, de kaphattok személyes útmutatást is az állásbörzéken, tanácsadóktól, sőt ebből a kiadványból is. Fordítsatok különös figyelmet a formára, külalakra, a megfelelő terjedelemre, megfogalmazásra, a helyesírásra és a fénykép kiválasztására.

A motivációs vagy kísérő levelet ne írjátok meg előre, csak akkor, amikor pályázatot küldtök be egy vállalathoz. Ne legyen általános, amely bármelyik céghez beadható, csak arra az egy megpályázott munkakörre, munkahelyre készítsétek el. Nem tesz jó benyomást és nem kelti fel a figyelmet, ha bárkire ráhúzható sablonszöveggel próbáltok bemutatkozni. A levél megírása előtt próbáljatok minden fontos információt beszerezni a cégről, felépítéséről, annak kultúrájáról, politikájáról, és a szövegből nem árt, ha kiderül a tájékozottság, a kapcsolódás szándéka. A célzott jelentkezés sokkal hatékonyabb, mint a vaktában, ömlesztve elküldött pályázatok továbbítása.

Készülés az interjúra (praktikák, hasznos tanácsok)
Ha sikeres volt a jelentkezésetek és behívnak meghallgatásra, az már fél siker. A pályázás nehezebbik része az, amikor személyesen is el kell adnotok magatokat. Az interjú előtt feltétlenül szánjatok időt arra, hogy felfrissítitek a céggel kapcsolatos ismereteiteket. Gondoljátok végig, hogy mit fogtok mondani, hogy szeretnétek viselkedni, milyen képet szeretnétek megmutatni magatokról.

Nagyon jó praktika, - nekem bevált - ha megkéritek egy jó ismerősötöket, aki hajlandó veletek egy kicsit „játszani”. Öltözzetek fel öltönybe, kosztümbe és játsszátok el az interjút. Ne nevessétek el, ez komoly dolog! Állítsátok be a videokamerát és vegyétek fel a jelenetet! Adjatok többféle szerepet a HR-est megszemélyesítő barátotoknak – a hallgatag, a szószátyár, a figyelmetlen, a mogorva, türelmetlen, stb. – és próbáljatok! Készüljetek fel különböző kérdésekre és éljétek bele magatokat a szerepbe. Minden jelenet után nézzétek vissza a felvételt! Figyeljétek, meg hogyan léptél be az ajtón, hogy fogtál kezet tartottál-e szemkontaktust, hogyan ültél az asztalnál, mit csináltál beszéd közben például a kezeddel?
Milyen volt a testtartásod, fejtartásod akkor, amikor te beszéltél és milyen, amikor hallgattad az interjúztatót. A hangszíned, a hangerőd és az, amit mondasz, sablonos vagy megmutatkozik benne az egyéniséged. Tudtál-e azokról a dolgokról színesen, élvezettel beszélni, amiket szeretsz, amiben sikeres voltál vagy csak eldaráltad a betanult szöveget. Figyeljétek meg azt is, hogyan viselted azokat a kérdéseket, amelyekre pozitív választ tudtál adni és hogyan azokat, amelyek kínosak voltak a számodra. Feltettél-e kérdéseket a munkával, feladattal, munkakörnyezettel kapcsolatban vagy kukán hallgattál?

Megdöbbentő tud lenni az első ilyen találkozás önmagukkal. Ilyenkor az ember szinte el sem hiszi, hogy saját magát látja, hallja. Túl kövér, sovány, monoton hangú vagy nyávogó, faarcú vagy grimaszoló, uborka vagy kerekfejű, csámpás vagy merev, stb., egyszóval drámai hatású az élmény. Cserébe rengeteg új információ birtokába kerülhetsz, ha figyelmesen elemzed a felvételt, akkor a legközelebbi meghallgatásra már jobban felvértezve, magabiztosabban mehettek.

Üdvözöljük Honlapunkon

Ismerje meg szolgáltatásainkat